Határozat
hírek - 2010. július 22.
| Tárgy: | Budapest Komplex Integrált szennyvízelvezetése, 18-A a Dél-Budai felvezetés és főgyűjtő megvalósításának előzetes vizsgálati eljárása | |
| Eloadó : | Horváth Kinga dr. Bálint-Mikolcsó Eszter | Tel.: 06 1 478 - 4400 |
| Szakértők: | Brenkus Károly Dolla Eszter Gebhard Antal Nevelős Gábor Niedermayer József Köllő Orsolya Magyari Julianna Schwenk Zsuzsa | |
| Iktatószám: | KTVF: 28733-6/2010. | |
HATÁROZAT
A Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal (1052 Budapest, Városház u. 9-11., a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából a FŐMTERV’TT Fővárosi Mérnöki Tervező és Tanácsadó Zrt. (1024 Budapest, Lövőház u. 37., a továbbiakban: Tervező) által elkészített és benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint lefolytatott előzetes vizsgálat alapján
megállapítom,
hogy a Budapest Komplex Integrált szennyvízelvezetése, 18-A a Dél-Budai felvezetés és főgyűjtő megvalósításának
jelentős környezeti hatása nincs,
környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.
A beruházás megvalósítása jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély, üzemeltetése a létesítményre vonatkozó jogerős használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. Az építési engedélyhez, és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása is.
I.
Alapadatok:
A Kérelmező adatai:
Neve: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Székhelye: 1052 Budapest, Városház u. 9-11.
A tervezett létesítmény, tevékenység ismertetése:
A 18-A jelű Dél-Budai felvezetés és főgyűjtő megvalósításának célja a dél-budai területek (XXII. kerület, a XI. kerület egy része), valamint Budaörs szennyvizeinek összegyűjtése, majd azok eljuttatása a csepeli oldalra, végül a Központi Szennyvíztisztító Telepre.
18-A Dél-Budai felvezetés és főgyűjtő
A-I csop. Dél-budai felvezetés
A-II csop. Dél-budai főgyűjtő
A-III csop. Vasút utcai átemelő
A-IV csop. Váza utcai átemelő
A-V csop. Duna keresztezés
Dél-budai felvezetés
A Dél-budai felvezetés a XXII. kerület déli részének (Vasút utca – Ártér utca között) összegyűjtött szennyvizeit juttatja el részben nyomóvezetékkel, részben gravitációs módon az Ártér utcai átemelőhöz. A tervezési terület részben árterület, részben közlekedési vagy iparterület. Lakóterület a Nagytétényi úton, a Vasút utcában és a Duna telep környezetében érintett. A tervezett létesítmény többször keresztez árvízvédelmi töltést, vasúti pályát, vízfolyást és közutat.
Épül összesen 1.175 m gravitációs csatorna és 5.697 m nyomóvezeték (átkötések nélkül).
Dél-budai főgyűjtő
A Dél-budai főgyűjtő a XXII. kerület északi részének (Ártér utca – Susulyka utca között), a XI. kerület egy részének valamint Budaörsnek az összegyűjtött szennyvizeit juttatja el gravitációs módon az Ártér utcai átemelőbe. A főgyűjtő egy része már megépült (Budafok-belváros átemelő és a Kehely utca között), a jelen programban tervezett szakaszok ehhez csatlakoznak.
Épül összesen 6.294 m gravitációs csatorna.
Vasút utcai átemelő
A Vasút utcai szennyvízátemelőből indul a Dél-budai felvezetés DB-NV 1-0-0 jelű nyomóvezetéke. Az átemelő a Nagytétényi út melletti, 232342 hrsz.-ú területen, a tervezett hulladékudvar Vasút utca felőli sarkán létesül egy 10 méteres sávban. A terület jelenleg a XXII. kerületi Önkormányzat tulajdonában van.
A tervezett átemelő névleges kapacitása 50 l/s.
Váza utcai átemelő
A Váza utcai szennyvízátemelő köti össze a Dél-budai felvezetés DB-NV 1-0-0 és DB-NV 2-
0-0 jelű szakaszát, valamint ide érkeznek a Váza utcai öblözet összegyűjtött szennyvizei is. Az átemelő a Váza utcában, a 231756 hrsz.-ú területen, a meglévő átemelő telep átépítésével valósul meg. A terület jelenleg a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. tulajdonában van.
A tervezett átemelő névleges kapacitása 90 l/s.
Duna keresztezés
A Duna keresztezés a budai oldal összegyűjtött szennyvizeit továbbítja a csepeli oldalra. A hozzá tartozó létesítmények a budai oldali átemelő műtárgy (Ártér utcai átemelő), meder alatti mélyvezetésű nyomócsőpár, a csepeli oldali fogadó műtárgy, Vas Gereben utcai szivattyútelep csatlakozó műtárgyáig vezető nyomócsőpár és Vas Gereben utcai csatlakozó műtárgy.
Épül összesen 2x 957 m nyomóvezeték.
II.
Előírások a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb engedélyek megszerzéséhez és a tevékenység végzéséhez
Vízvédelem:
- A vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során be kell tartani a tárgyi beruházásra adott KTVF: 45140-12/2008. számú elvi vízjogi engedély előírásait.
- A kivitelezési munkálatok során talajba, vagy felszíni, illetve felszín alatti vizekbe olajszármazék, vagy más szennyezőanyag nem kerülhet, talaj- vagy talajvízszennyezés észlelése esetén, annak megszüntetéséről a beruházónak és a kivitelezőnek, illetve a szennyezés okozójának a Felügyelőség jóváhagyásával intézkednie kell.
- Földvisszatöltésre kizárólag csak szennyeződésmentes anyag használható fel.
Hulladékgazdálkodás:
- A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a kivitelezési tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni.
- A keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni.
- A bontás során keletkező anyagok újrahasználatára kell törekedni, a szennyezésmentesen elszállításra kerülő talaj funkcionális felhasználását előnyben kell részesíteni a hulladéklerakóban történő elhelyezéssel szemben. A szennyezett, elszállításra kerülő talajt hulladékként kell kezelni.
- Az építési és bontási hulladékokkal a kapcsolódó vízjogi engedélyezés során a vízjogi üzemeltetési engedély benyújtásakor kell elszámolni.
Zajvédelem:
- Az engedélyezési dokumentációban akusztikai műszaki számításokkal kell bizonyítani a kivitelezési tevékenységből származó zajterhelési határértékeknek való megfelelőséget. Amennyiben a műszaki számítások alapján a kivitelezési munkákból származó zaj meghaladja a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes számú rendelet (a továbbiakban: ZHR.) 2. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket, úgy a kivitelezés megkezdése előtt a generálkivitelezőnek zajvédelmi tervet kell készíteni, amelyben ki kell dolgozni, hogy az építkezés során a környezetben lévő zajtól védendő létesítmények védendő homlokzatait érő zajterhelési határérték feletti zajszintet milyen munkaszervezéssel, üzemelési idő korlátozásával, zajszegény gépek alkalmazásával csökkenti le a ZHR. 2. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékekre.
- A gépészeti berendezésektől származó zaj nem haladhatja meg a ZHR. 1. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket, a hatályos helyi építési szabályzat szerinti területi besorolásokkal összhangban. A zajterhelési határértékek teljesülését az engedélyezési dokumentációban műszaki számításokkal bizonyítani kell. Az engedélyezési dokumentációhoz a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti zajvédelmi munkarészt kell készíteni.
III.
Szakhatósági előírások
Budafok-Tétény Budapest XXII. ker. Önkormányzata 14679/2010/XIX. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában az alábbi kikötésekkel hozzájárult a tervezett tevékenységhez:
- Közterületen közművezeték fektetéskor törekedni kell arra, hogy a munkavégzés a fás szárú növényeket ne veszélyeztesse, közvetve vagy közvetlenül ne károsítsa.
- Amennyiben a közműfektetés a fás szárú növények megtartásával nem megvalósítható, a kivitelezőnek fakivágási engedély alapján a fás szárú növényeket pótolnia kell.
- Fakivágási engedélykérelem tartozéka szakértő által készített fakivágási terv, műszaki leírás és számítás,helyszínrajz, a kivágásra kerülő fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot). A fakivágási terven be kell mutatni, hogy a kivágandó fa mely építési övezetben található és fel kell tüntetni, ha kiemelt zöldfelületi zónába tartozik.
- A pótlást közműegyeztetett kertészeti terv alapján kell megvalósítani.
- Pótlási kötelezettség törzsátmérőben = 1 m magasságban mért fa törzsátmérő (cm) x 1,2 x értékességi tényező
- védett terület, kiemelt zöldfelületi zóna, helyi településképi jelentőségű értékterületein kívül: értékességi tényező = 1,
- védett területen, kiemelt zöldfelületi zónában, helyi településképi jelentőségű érték esetén: értékességi tényező = 2.
- A Hosszúréti-patak közművel (illetve műtárggyal) csak környezetbe illő módon, igényes technológiával, vizuális takarásban (pl. hidak alatt) keresztezhető.
- Kizárólag elválasztott rendszerű csatornahálózat létesíthető.
- A közművezetékek építésekor (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.
- Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.
- Földmozgatás során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással).
- Biztosítani kell az építéssel és szállítással érintett közutak sár és pormentes állapotát.
- A felbontott közutak mentén biztosítani kell a települési szilárd hulladék elszállítását ellátó közszolgáltató számára az összegyűjtött települési hulladékhoz, hulladéktároló edényekhez történő hozzáférést.
- A bontással érintett közutak helyreállítását, szőnyegezését minden esetben a közút teljes szélességében kell megvalósítani.
IV.
Egyéb előírások
Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint.
E döntés ellen a közléstől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség.
A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.
Indokolás
Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala (1052 Budapest, Városház u. 9-11.),mint Kérelmező a FŐMTERV’TT Zrt. (1024 Budapest, Lövőház u. 37.) által - Budapest Komplex Integrált szennyvízelvezetése, 18-A a Dél-Budai felvezetés és főgyűjtő megvalósítása tárgyában - készített előzetes vizsgálati dokumentáció csatolásával kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez.
A Felügyelőség megállapította, hogy a dokumentáció szerint a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú mellékletének 109. pontja alapján a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység.
A Kérelmező a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta.
A Felügyelőség az R. szerinti előzetes vizsgálati eljárást 2010. április 12. napján megindította, az R. 3. § (3) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett létesítmény helye szerint illetékes Budapest XXI. ker. Csepel Jegyzőjének, Budapest XI. ker. Újbuda Jegyzőjének, valamint Budapest XXIII. ker. Soroksár Önkormányzat Jegyzőjének, hogy a helyben szokásos módon gondoskodjon a közlemény közhírré tételéről.
A Felügyelőség - figyelemmel a Ket. 44. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakra - megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján jelen ügyben érintett szakhatóságokat.
Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 6123-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, az engedély kiadásához hozzájárult, azonban közegészségügyi szempontból az alábbi észrevételt tette:
„Észrevételezem, hogy amennyiben az építés éjszakai időpontban is történne, az építési zajokra vonatkozó határérték túllépési kérelmet, a szomszédos védendő épületekben lakók pihenésének biztosítása érdekében közegészségügyi szempontból várhatóan nem vagy csak különleges indokkal támogatom.”
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Iroda 460/3006/001/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, továbbá tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy Budapest XXII. kerületben, a Budapest Komplex Integrált szennyvízelvezetésének 18-A jelű, Dél-budai felvezetés és főgyűjtő tervezett nyomvonalának területén régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek találhatóak.
„A tervezett építkezés nagyberuházásnak minősül, ezért a 4/2003. (II.20.) NKÖM rendelet 3/a §-a alapján a beruházáshoz örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése szükséges.
A hatástanulmányban megjelölt lelőhelyeken - a beruházás megkezdése előtt - régészeti próbafeltárást kell végezni, mely alapján eldönthető, hogy a területen további feltárásokra van e szükség, vagy elégséges a régészeti megfigyelés. A beruházás során a régészeti szakfeladatok elvégzésére a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot jogosult, erre a Beruházónak majd a Szakszolgálattal kell szerződést kötnie.”
Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzat Jegyzője I/57438-2/2010. számú, valamint Budapest XI. ker. Újbuda Jegyzője I-847-3/2010. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy az eljárásról szóló közlemény a Polgármesteri Hivatalban lévő hirdetőtáblán kifüggesztésre került.
Budapest XXIII. ker. Soroksár Önkormányzat Jegyzője VIII-21532/2010. számú végzésében megállapította illetékessége hiányát, és az ügyet áttette az ügyben hatáskörrel rendelkező Budapest XXII. ker. Budafok-Tétény Önkormányzat Jegyzőjének.
Budapest XXII. ker. Budafok-Tétény Önkormányzat Jegyzője 14679/2010/XIX. számú értesítésében a szakhatósági állásfoglalás megadásának határidejét tíz nappal meghosszabbította.
Budapest XXII. ker. Budafok-Tétény Önkormányzat Jegyzője 14679/2010/XIX. számú, 2010. május 27. napján kelt szakhatósági állásfoglalásában kikötésekkel hozzájárult a tevékenység engedélyezéséhez.
Budapest XXI. ker. Csepel Jegyzője X-58475-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a jogszabályi előírások betartása mellett hozzájárult a tevékenység engedélyezéséhez.
Budapest XI. ker. Újbuda Jegyzője I-84-4/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában természetvédelmi szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását tartotta szükségesnek, mert a beruházás érint NATURA 2000 területeket.
Tekintettel arra, hogy a Felügyelőség a természetvédelmi jogkör gyakorlója, állásfoglalásukat nem áll módunkban figyelembe venni.
Budapest XI. ker. Újbuda Jegyzője I-847-5/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a korábban adott I-84-4/2010. számú szakhatósági állásfoglalását visszavonta és hozzájárult a tevékenység engedélyezéséhez.
Továbbá felhívta a figyelmet a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak betartására. A végleges kiviteli tervek elkészítésekor kéri vizsgálni mind a közterületen, mind a magánterületen található fás szárú növények (fák és cserjék) érintettségét, a gyökérzet átvágását, illetve a fakivágás szükségességét.
A Felügyelőséghez az R. 3. § (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett.
Külön-külön, az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan, – a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl – a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában.
Vízvédelmi szempontból:
A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet alapján Budapest egyetlen szennyvízelvezetési agglomerációt alkot, mely a 15 000 LE-nél nagyobb szennyvízterheléssel, normál területen kategóriába tartozik, kiépítési határideje pedig: 2010. december 31. Az agglomerációja lakosegyenértékben kifejezett terhelése 3 254 387. A beruházással érintett területekről érkező szennyvízhozam jelenlegi formájában a Duna folyamba kerül bevezetésre.
A főgyűjtő építése során a Duna meder keresztezését az 1636+879 fkm szelvényben tervezik, DN/ID1400 átsajtolható vb. csatornában, melyben 2 db DN/OD 560 PE nyomócsövet és 4 db DN/OD 110 PE csövet helyeznek el. Az indító és fogadó aknák tengelyei közötti távolság: 644,42 m. Az átsajtolandó csatorna felett minimum 4,0 m vastagságú agyagréteg található.
A folyamszabályozási szempontok a KTVF: 54/2010. számon lefolytatandó (jelenleg felfüggesztés alatt álló) vízjogi engedélyezési eljárás során érvényesíthetők.
A Duna szennyvíz nyomócsővel történő, sajtolásos technológiával tervezett meder-keresztezése a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet mellékletének 3. pontjában foglalt előírások figyelembe vételével történt.
Az előzetes eljárás elbírálása során figyelembevettem, hogy:
- A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a felszíni vizes befogadó nem érzékeny vízfolyás, valamint az eljárásban érintett települések nem helyezkednek el érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén.
- A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján az eljárásban érintett települések mindegyike nitrátérzékeny területen helyezkedik el.
- A befogadóként megjelölt Központi Szennyvíztisztító Telep eddigi próbaüzemi eredményei és tapasztalatai alapján alkalmas az érkező többlet szennyvizek fogadására és tisztítására.
- A beruházás teljes megvalósulása esetén (mind a budai mind a csepeli oldalon) csökken a Duna folyamba kerülő szennyezőanyag mennyisége, és a befogadó szempontjából kedvezőbb hatású, mint a jelenlegi tűrt állapot.
A beruházás megvalósítása során a munkálatok csupán a talajréteg felső részét érintik, és nem veszélyeztetik a felszín alatti közeg minőségét. Normál üzemelés mellett a csatornahálózat nem bocsát ki szennyezőanyagot a talajba, illetve a felszín alatti vízbe, mind az építés, mind az üzemelés során csak havária jellegű szennyezésre lehet számítani.
Összességében az állapítható meg, hogy sem az építés, sem az üzemelés során a felszín alatti közeg, ill. a felszín alatti vizek minőségére gyakorolt közvetlen és közvetett hatásokból eredően jelentős környezeti hatás nem várható.
Vízvédelmi és víziközmű szempontból kikötéseimet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján adtam meg.
Előírásaimat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet figyelembevételével tettem meg, melynek 8. §-a alapján a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a tevékenység csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, az elérhető legjobb technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával, ellenőrzött körülmények között – beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást – és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.
Hulladékgazdálkodási szempontból:
Az infrastruktúra kiépítése során a rendelkező részben foglalt előírások betartása mellett hulladékgazdálkodási szempontból a jelentkező hatások semlegesek, jelentős környezeti hatással nem lehet számolni.
Előírásaimat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján írtam elő.
Zajvédelmi szempontból:
A FŐMTERV’TT Zrt. által készített előzetes vizsgálati dokumentációban leírtak szerint a Délbudai felvezetés a XXII. kerület déli részének (Vasút utca-Ártér utca között) szennyvizeit juttatja el az Ártér utcai átemelőhöz. A tervezési terület részben árterület, részben közlekedési vagy ipari terület. Zajtól védendő építmények a Nagytétényi úton, a Vasút utcában találhatók, valamint a Duna telep lakóépületei.
A Vasút utcai szennyvízátemelőből indul a Dél Budai felvezetés nyomóvezetéke. Az átemelő a Nagytétényi út mellett található. A Váza utcai meglévő szennyvízátemelő átépítésre kerül. Az átemelő környezete L4 kertvárosias lakóövezet.
A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X. 29.) Korm. rendelet 3. §-a alapján tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. A Rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területeken a zaj-és rezgésterhelés feleljen meg a követelményeknek.
Levegőtisztaság-védelmi szempontból:
Véleményemet a FŐMTERV’TT Zrt. által elkészített Dél-Budai felvezetés és főgyűjtő ág létesítése előzetes vizsgálati dokumentációjának (továbbiakban: Dokumentáció) vizsgálata után az R., valamint a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet figyelembevételével alakítottam ki.
Környezeti hatásvizsgálati eljárás levegőtisztaság-védelmi szempontból az R. 5. számú mellékletének figyelembevételével a Dokumentációban foglaltak alapján az alábbiak miatt nem szükséges:
Az építési fázisban a folyamatosan változó telepítési helyszíneken bekövetkező légszennyező hatások ideiglenes, valamint lokális jellegűek. A Dokumentációban foglaltak szerint az üzemeltetési fázisban műszaki intézkedések megtételével a levegőterhelés megfelelő mértékűre csökkenthető.
A tervezett szennyvízelvezető rendszer jelentős része lakott területektől távol kerül megépítésre.
Az előzőek alapján sem az építési, sem az üzemeltetési fázisban lakosságot zavaró jelentős légszennyezésre nem lehet számítani.
A Dokumentációban bemutatásra kerül a tevékenység, valamint annak várható hatása a környezet levegőminőségi állapotára mind az építési, mind az üzemeltetési fázisban.
A Dokumentáció 6.3. fejezetében leírtak szerint az építési fázis során fellépő levegőterhelés a határértékekhez, illetve háttérterheléshez képest elhanyagolható mértékű lesz. Figyelembe véve azt, hogy az építési területeknél csak ideiglenesen lép fel levegőterhelés, a háttérterhelés kismértékű növekedése nem jelent hosszútávú változást a terület légszennyezettségi állapotában.
Az üzemeltetési fázisban az átemelőket, illetve azokat a szakaszokat, ahol esetlegesen szaghatás keletkezésére lehet számítani, a megfelelő műszaki védelemmel fogják ellátni a lakosságot zavaró szaghatás kialakulásának megelőzése céljából.
Természetvédelmi szempontból:
Tárgyi ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területnek, azonban érintik az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet, valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rend. alapján a HUDI20042 jelű Duna és ártere kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet a 224964, 200087 és 224966/1 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában.
A tervezett felszín alatti munkavégzés miatt a Natura 2000 élőhely veszélyeztetése nem várható, ezért az engedély kiadásához kikötések nélkül hozzájárultam.
*
Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenység létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatban kizáró okot nem találtak. A tervezett tevékenységnek a környezetre gyakorolt hatásait nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek.
A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 67. § (2) bekezdése alapján, az R. 5. § (2) bekezdés dc) pontja, illetve a Kvtv. 71. § (1) bekezdés figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott tevékenység továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után.
A határozatot, mint közleményt a Felügyelőség a Kvtv. 67. § (5) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzőinek, akik kötelesek haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodni annak közzétételéről.A jegyző a határozat közzétételét követő három munkanapon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról.
A Ket. 72. § (1) bekezdésének ee) pontja alapján tájékoztatom, hogy a Felügyelőség a Kvtv. 67. § (6) bekezdésében meghatározott eljárási határidőn belül határozott illetőleg gondoskodott a döntés közléséről, mivel tárgyi eljárásban az ügyintézés határidő leteltének napja: 2010. július 26.
A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldöm.
A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják.
Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 1. számú melléklet I/49. pontja alapján állapítottam meg.
A fellebbezési eljárás díjának mértékét a KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése írja elő.
A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló módosított 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletállapítja meg.
Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a közléstől számított 10. munkanapot követő napon jogerőre emelkedik a Ket. 128. § (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. § (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni.