webmester

Határozat
hírek - 2010. július 28.

HATÁROZAT

A Piliscsaba Nagyközség Önkormányzat (2081 Piliscsaba, Kinizsi Pál u. 1-3., a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából a SENEX Környezetgazdálkodási Kft. (9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6., a továbbiakban: Tervező) által elkészített és benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján

megállapítom,

hogy a Piliscsaba 3547 hrsz-ú ingatlanon lévő szennyvíztelep fejlesztésének

jelentős környezeti hatása nincs,
környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges.

A beruházás megvalósítása jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély, üzemeltetése a létesítményre vonatkozó jogerős használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. Az építési engedélyhez, és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása is.

I.
Alapadatok:

A Kérelmező adatai:

A tervezett létesítmény, tevékenység ismertetése:

A szennyvíztisztító telep a 10 sz. úttól, D-Ny-i irányban a település Ny-i szélén helyezkedik el, lakott területen kívül. A szennyvízkezelő telep Piliscsaba, Vár u. 3547 helyrajzi számú ingatlanon került megépítésre.
A meglévő szennyvíztisztító telep hidraulikai kapacitása: Qd max =1200 m³/d.
A meglévő szennyvíztisztító telep maximum 80 m³/d szippantott szennyvíz fogadására képes.
A meglévő szennyvíztisztító telep biológiai kapacitása: 6000 LE (BOI=300 mg/l, maximum biológiai terhelés: 360 kg BOI/d).
A telep fejlesztés utáni, tervezett kapacitása: 13.750 LE.

Folyamatos szennyvízfogadást lehetővé tevő új, szakaszos üzemű eleveniszapos szennyvíztisztítási technológia

A tervezett új szennyvíztisztító telep egységei:

• Gépi rács (új)
• Homok- és zsírfogó (új)
• Szippantott szennyvíz tároló (új)
• Biológiai műtárgy (2 új párhuzamos sor)
• Fúvógépház (új)
• Vegyszerhelyiség (új)
• Iszapsűrítő (új)
• Fertőtlenítő medence (új)
• Iszapvíztelenítő centrifuga (új)
• Iszapkomposztálás technológiai egységei (meglévő)
• Kezelőépület (új)

Az SBR biológiai medencék mérete egyenként: 1326 m³/medence (Vízmélység 6 m)
Homokfogó: 10 m³
Iszapsűrítő: 60 m³
Fertőtlenítő: 87 m³.

A technológia leírása

1.  Szippantott szennyvíz fogadása
A szippantós kocsi fogadását követően hozammérőn folyik keresztül, továbbá pH-mérő és redoxpotenciál-mérő műszerek lehetővé teszik a szippantott szennyvíz mennyiségének, pH-jának és redoxpotenciál értékének mérését. Amennyiben a szippantott szennyvíz pH-ja nem megfelelő (6,5-9 értékeken kívül esik), akkor a pH-mérő műszert követően beépített automata szelep lezár, és nem engedi a szippantós kocsit a rendszerbe üríteni.
A beszállított szippantott szennyvízből gépi rácson kerülnek eltávolításra a darabos szennyeződések. A szippantott szennyvíz fogadó az új rácsműtárgy alatt kerül megépítésre.
A szippantott szennyvíz a szippantott szennyvíz fogadóból a telepre beérkező szennyvizekkel összehangolva kerül feladásra, a tisztítási technológiára.

2. Mechanikai előtisztítás (gépi rács, homok- és zsírfogó)
A csatornahálózat által a településről összegyűjtött szennyvíz a végátemelőkről közvetlenül az új gépi rácsra jut, ahonnan a darabos szennyeződések eltávolítása után gravitációsan halad végig a technológia sor következő műtárgyain.
Az új gépi rács az új biológiai műtárgyak mellé az új homokfogó elé, az új rácsszemét helyiség fölé kerül beépítésre.

A szippantott szennyvíz és a nyomócsövön érkező szennyvíz a rács csatorna előterébe kerül feladásra.
A gépi rácsok pálcaköze 3 mm. A berendezés elvégzi a rácsszemét tömörítését és víztelenítését is. A kifogott, víztelenített rácsszemetet a rács gépházban elhelyezett zsákoló berendezés becsomagolja, majd az ezután egy műanyag szemétgyűjtőbe hullik.

A rácson szűrt szennyvíz hosszanti átfolyású, levegőztetett homok- és zsírfogókba kerül. Itt a levegő befúvás hatására spirális mozgás alakul ki, melyre azért van szükség, hogy a szerves- anyagok ne tudjanak hozzátapadni a kiülepedett homokszemcsékhez, ily módon a homok nem tud berothadni.

A homok- és zsírfogók levegőellátását egy kis kapacitású fúvó biztosítja. A kiülepedett homokos zagy és a vízfelszínre felúszott zsír-olaj rendszeresen eltávolításra kerül.
A felszínre felúszott zsír-olaj lefölözése kotróhíd segítségével történik. Az összegyűlt zsírt-olajt egy konténerbe gyűjtik, amelyet rendszeresen elszállítanak.

Csapadékos időszakban a szennyvíztisztító telep kapacitását meghaladó hidraulikai terhelés esetén a záporvizet a meglévő szennyvíztisztító telep műtárgyaiba vezetik, ahonnan a szennyvíz részletekben kerül feladásra, a szennyvíztisztítási technológiára.

3. A biológiai szennyvíztisztítási technológia leírása
A folyamatos szennyvízfogadást lehetővé tevő új, szakaszos üzemű eleveniszapos szennyvíztisztítási technológia aerob/ anoxikus/ anaerob technológiai folyamatai egy medencében valósulnak meg.

A folyamatos hozzáfolyás miatt nincs szükség kiegyenlítő medencére. Így a mennyiségi kiegyenlítés, a biológiai oxidáció, a nitrifikáció, denitrifikáció, foszfor kibocsátás és foszfor felvétel, az utóülepítés és az aerob iszapstabilizáció egy medencében történik meg. A ciklus hossza minden tervezésnél egyedi. A szilárd és folyékony fázis szétválasztása a ciklus levegőztetés nélküli részében zajlik le. A nem levegőztetett ciklus második részében a tisztított elfolyó vizet dekantálják a folyadék felszínéről. A tisztított szennyvíz egy speciálisan kialakított dekanteren át hagyja el a technológiát.
A technológiai folyamatok egy medencében zajlanak le. Két medence üzemel egymással párhuzamosan. A befolyó szennyvíz egy osztóműn keresztül gravitációsan folyik a medencékbe.
A medencék folyamatosan fogadják a befolyó szennyvizet. A medencék egy merülő fallal két részre vannak osztva:

• Előtisztító zóna: mely a nyers szennyvíz befolyásánál kialakított kis tartózkodási idejű zóna.
• Fő reaktor zóna: mely a medence fennmaradó részét képezi.

A levegőztető elemeket a biológiai műtárgy mellett megépülő új fúvógépházban elhelyezett új légfúvók szolgálják ki. Az energia-megtakarításhoz oldott oxigénszabályozó rendszert alkalmaznak, amely a frekvenciaváltóval ellátott fúvókat automatikusan vezérli. Az egyes medencék levegőztetése felváltva történik. A váltott ciklusok miatt nem esik egybe a két műtárgy levegőztetési ciklusa.

Egy szennyvíztisztítási ciklus a következőképpen zajlik le:

• A medencében a vízszint az alsó üzemi szinten van, ekkor elindul a levegőztetés. Amennyiben tápanyag-eltávolítást is igényel, akkor a levegőztetést a vezérlés ki-be kapcsolja. A felső üzemi vízszint elérésekor ér véget a levegőztetés fázisa.
• Ezt követi az ülepítés, amikor az iszap/víz fázis szétválik. Az ülepítés befejezésekor a medencében lévő víz felső rétege a tisztított szennyvíz.
• Az ülepítést a dekantálás követi, ekkor történik a tisztított szennyvíz kivezetése a technológiából. A dekantálás addig folyik, amíg a vízszint eléri az alsó üzemi szintet. Ezzel a ciklus befejeződik és kezdődhet az 1. lépés újra.

Az iszapelvétel időszakosan történik a keletkezett iszapmennyiség függvényében. A fölösiszapot egy búvárszivattyú emeli ki a technológiai zóna fenekéről a gravitációs sűrítőbe. A fölösiszap jól stabilizált, jól ülepedő/vízteleníthető és mentes a kellemetlen bűzöktől, mennyisége alacsony.
A technológia vezérlését egy automata irányítástechnikai rendszer végzi. A rendszert lehet üzemeltetni tápanyag-eltávolítással, illetve anélkül is, a kívánt tisztítási paraméterek szerint. Lehetőséget biztosítanak kémiai foszforkicsapatás alkalmazására is, arra az esetre, ha a biológiai foszforeltávolítás nem bizonyul elégségesnek. A vegyszert (vassót) műanyag tartályban fogják tartani, és adagoló szivattyúval, védőcsővel ellátott műanyag vezetéken juttatják az eleveniszapos medencékbe. Az adagolandó vegyszerek mennyiségét előzetesen mérésekkel kell meghatározni. A vegyszerhelyiség a biológiai műtárgy és a fúvógépház mellet kap helyet.
Az új biológiai rendszer tervezett vegyszerfelhasználása az alábbiak szerint várható:
Vas-klorid: 102 l/nap
Hypo: 92 l/nap
Polielektrolit: 3.5 kg/nap

4. Gravitációs iszapsűrítés, iszapvíztelenítés
Az eleveniszapos műtárgyakból a stabilizált iszap a medencékbe épített fölösiszap szivattyúk segítségével jut át a biológiai műtárgy mellett lévő új, gravitációs sűrítőbe. A sűrítés során nyert iszap tervezett szárazanyag tartalma ~3.5 %. A sűrített iszap víztartalmának további csökkentése a meglévő víztelenítő berendezés mellé elhelyezett, új iszapvíztelenítő centrifugával történik. A centrifugával történő víztelenítés során tervezett szárazanyag tartalom maximálisan kb. 20-25 %. A megfelelő szárazanyag tartalom elérése érdekében a centrifugára feladott iszaphoz polielektrolit adagolása történik. A víztelenített szennyvíziszapot szerződött vállalkozó, az FCSM szállítja el, de lehetőség van meglévő zárt cellás komposztálóba kerülve komposztálásra is (ezt jelenleg gazdaságossági szempontok miatt nem tervezik).
A sűrítő csurgalékvize a szippantott szennyvíz fogadóba folyik, ahonnan a szennyvíztisztítási technológia elejére kerül feladásra.

5. Fertőtlenítés
Az új biológiai műtárgy a meglévő fertőtlenítő medence és kezelőépület helyére kerül, ezért új fertőtlenítő medence építése szükséges.
A meglévő tisztított szennyvíz nyomóvezeték mellé új tisztított szennyvíz vezeték kerül kiépítésre, amelyen keresztül gravitációsan folyik a befogadóba a szennyvíz.

II.
Előírások a tevékenység megkezdéséhez szükséges egyéb engedélyek megszerzéséhez és a tevékenység végzéséhez

Vízvédelem

• A szennyvíztisztító telep bővítésére vonatkozóan – külön eljárásban – vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerint összeállított dokumentáció benyújtásával.
• A szennyvíztisztító telepről elvezetett tisztított szennyvíz minőségének meg kell felelnie a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltaknak, jelenleg a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírásainak.
• A kivitelezési munkálatok során talajba, vagy felszíni, illetve felszín alatti vizekbe olajszármazék, vagy más szennyezőanyag nem kerülhet, talaj- vagy talajvízszennyezés észlelése esetén, annak megszüntetéséről a beruházónak és a kivitelezőnek, illetve a szennyezés okozójának a Felügyelőség jóváhagyásával intézkednie kell.
• A kivitelezés során az esetleges tereprendezéshez, építéshez kizárólag szennyeződésmentes inert anyag használható fel.

Hulladékgazdálkodás

• A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a kivitelezési tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni.
• A bontás során keletkező anyagok újrahasználatára kell törekedni, a szennyezésmentesen elszállításra kerülő talaj funkcionális felhasználását előnyben kell részesíteni a hulladéklerakóban elhelyezéssel szemben. A szennyezett, elszállításra kerülő talajt hulladékként kell kezelni.
• Az üzemelés során keletkező hulladékot (EWC 19 08 01 rácsszemét, EWC 19 08 02 rácshomok, EWC 19 08 05 szennyvíziszap) a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A szennyvíziszap telepi komposztálásának ismételt végzése előtt a hulladékkezelést engedélyeztetni kell a Felügyelőségen.
• A keletkezett hulladékokról évente rendszeresen adatot kell szolgáltatni a Felügyelőség részére.
• A települési folyékony hulladék begyűjtéséhez és ártalmatlanításához hulladékkezelési engedéllyel kell rendelkezni.

Zaj elleni védelem

• Az engedélyezési dokumentációhoz a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti zajvédelmi munkarészt kell készíteni.
• Az engedélyezési dokumentációban akusztikai műszaki számításokkal  kell bizonyítani a kivitelezési tevékenységből származó zajterhelési határértékeknek való megfelelőséget. Amennyiben a műszaki számítások alapján a kivitelezési munkákból származó zaj meghaladja a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes számú rendelet (a továbbiakban: ZHR.) 2. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket, úgy a kivitelezés megkezdése előtt a generálkivitelezőnek zajvédelmi tervet kell készíteni, amelyben ki kell dolgozni, hogy   az építkezés során a környezetben lévő zajtól védendő létesítmények védendő homlokzatait érő zajterhelési határérték feletti zajszintet milyen munkaszervezéssel, üzemelési idő korlátozásával, zajszegény gépek alkalmazásával csökkenti le a ZHR. 2. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékekre.
• A gépészeti berendezésektől származó zaj nem haladhatja meg a ZHR. 1. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket, a hatályos helyi építési szabályzat szerinti területi besorolásokkal összhangban. A zajterhelési határértékek teljesülését az engedélyezési dokumentációban műszaki számításokkal bizonyítani kell. 

Természetvédelem

• A vezeték tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a befogadó Kenyérmezei-patak mente részét képezi az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/1. melléklete által megállapított országos ökológiai hálózatnak, mint ökológiai folyosó. Törekedni kell arra, hogy a területen élő védett fajok egyedeinek nyugalmát a kivitelezési munkák a lehető legkisebb mértékben zavarják. A tervezés során a kivitelezés időbeli ütemezését is meg kell határozni.

III.
Szakhatósági előírások

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 8028-3/2010. számúszakhatósági állásfoglalásában – az alábbi kikötésekkel – hozzájárult a tervezett fejlesztéshez:

• „A szennyvíztisztító telepen foglalkoztatott dolgozók számára ivóvízellátást és zárt szennyvíztározóhoz kapcsolódó szociális helyiségeket folyamatosan biztosítani kell.
• A szennyvíztisztító telep bővítése nem járhat a környezet – a talaj, a talajvíz és a levegő – szennyeződésével, azt műszaki, technológiai és környezetvédelmi előírások betartásával ki kell zárni. Az építkezés során fellépő esetleges porszennyezést portalanítással (locsolással) kell megelőzni.”

IV.
Egyéb előírások

Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint.

E döntés ellen a közléstől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség.

A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni.

Indokolás

Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata (2081 Piliscsaba, Kinizsi Pál u. 1-3.),mint Kérelmező megbízásából a SENEX Környezetgazdálkodási Kft. (9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6.), mint Tervező az általa készített Piliscsaba 3547 hrsz-ú ingatlanon lévő szennyvíztisztító telep bővítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció csatolásával kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez.

A Felügyelőség megállapította, hogy a dokumentáció szerint a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. számú mellékletének 109. aa.) pontja alapján a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység.
A Kérelmező a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta.

A Felügyelőség az R. szerinti előzetes vizsgálati eljárást 2010. május 26. napján megindította, az R. 3. § (3) bekezdése értelmében, a hivatalában és a honlapján közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a tervezett létesítmény helye szerint illetékes Piliscsaba Önkormányzat Jegyzőjének, hogy a helyben szokásos módon gondoskodjon a közlemény közhírré tételéről.
Piliscsaba Önkormányzat Jegyzője 332/2010. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget  a közlemény kifüggesztésének tényéről.

A Felügyelőség - figyelemmel a Ket. 44. § (1) bekezdésében foglaltakra - megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján jelen ügyben érintett szakhatóságot.

Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 8028-3/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, az engedély kiadásához kikötés nélkül hozzájárult, azonban közegészségügyi szempontból az alábbi észrevételt tette:
„A szennyvíztisztító jelenlegi működése problémás, nem képes a vonatkozó előírások betartására és a záportározás hiánya miatt kiöntések fordulnak elő, így a szennyvíztisztító telep fejlesztése mindenképpen szükséges.”

A Felügyelőséghez az R. 3. § (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett.

Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan, – a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl – a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában.

Vízvédelmi szempontból:

Piliscsaba szennyvíztisztító telep bővítése a település szennyvízkezelése szempontjából fontos, hasznos és támogatandó beruházás. A benyújtott tervdokumentáció alapján a tisztítótelep bővítése nem lesz jelentős hatással a környezetre, sőt megnöveli a szennyvíztisztító telep üzemeltetési biztonságát és hozzájárul a kibocsátott tisztított szennyvíz minőségének javulásához. A beruházás szükséges az élővizek védelme, a felszíni vizek minőségének javítása, a jó ökológiai és kémiai állapot elérése illetve fenntartása érdekében, valamint a Felügyelőség által a tisztított szennyvíz minőségére előírt kibocsátási határértékek betartása érdekében.

Jelenleg a szennyvíztisztító telep rendelkezik érvényes környezetvédelmi, KTVF: 43748-5/2008. sz. vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A tisztított szennyvíz időszakos vízfolyásba történő bevezetése miatt a KTVF: 43748-5/2008. sz. engedélybe előírt elővizsgálatot elvégezték és a Felügyelőségre benyújtásra került, melyet KTVF: 7002-1/2010. számon elfogadtunk.

A beruházás megvalósítása során a munkálatok csupán a talajréteg felső részét érintik, és nem veszélyeztetik a felszín alatti közeg minőségét, csak havária jellegű szennyezésre lehet számítani.

Előírásaimat a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet figyelembe vételével tettem meg, melynek 8. §-a alapján a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a tevékenység csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, az elérhető legjobb technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával, ellenőrzött körülmények között – beleértve monitoring kialakítását, működtetését és az adatszolgáltatást – és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

Vízvédelmi és víziközmű szempontból kikötéseimet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján adtam meg.

Hulladékgazdálkodási szempontból:

A dokumentáció megfelel az R. előírásainak. Az előzetes vizsgálat eredményének a figyelembevételével hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenység környezetre gyakorolt hatása nem jelentős.
A TFH ártalmatlanítási kapacitásnak a bővítés utáni változatlan fenntartását elfogadom.
Előírásaimat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet alapján írtam elő.

Zajvédelmi szempontból:

A vizsgált szennyvíztisztító telep a SENEX Környezetgazdálkodási Kft. előzetes vizsgálati dokumentációban leírtak szerint a 10 sz. úttól D-Ny-i irányban, a település Ny-i szélén helyezkedik el. Környezetében Észak-nyugat, kelet és dél-keleti irányból kereskedelmi és szolgáltató célú gazdasági terület szegélyezi, kisebb telephelyekkel, nagy zöldfelülettel; dél-nyugati irányból pedig Má/sz jelű általános mezőgazdasági besorolású övezet határolja.
Az üzemhez legközelebb eső zajtól védendő objektumok: Dk-re: a Garancsi utca és a Vár utca közelében található lakóépületek és Ék-re: a patak túloldalán a Fő út mentén lévő lakóépületek. A védendő épületek távolsága a szennyvíztisztító telephelytől 400 m.
A tervezett létesítmény hatásterülete a zajforrások jellemzőit és telepítési körülményeit, illetve a környezeti adottságokat tekintve zaj ellen védendő területet vagy épületet nem érint.
A tervezett létesítmény telepítésével, valamint a használatba vételt követő időszakban zaj- és rezgésvédelmi szempontból a ZR. figyelembe vételével nem feltételezhető jelentős környezeti hatás. Az előzetes vizsgálat alapján a létesítésnek a megvalósulást követően környezeti zaj- és rezgésvédelmi szempontból nincs akadálya.
A kíméletes környezethasználat megvalósítása érdekében a ZR.-ben foglalt hatósági jogkörben eljárva az építési engedélyezési tervek készítésének zaj- és rezgésvédelmi követelményeit, ezzel együtt a későbbi környezethasználatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget a ZR.-ben foglalt követelmények figyelembe vételével előírtam Engedélyes számára.

Levegőtisztaság-védelmi szempontból:

Az előzetes vizsgálati dokumentáció az R. 4. sz. mellékletében felsorolt tartalmi követelményeknek levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelelt.
A dokumentáció alapján a szennyvíztelep jelenlegi kiépítésében alkalmatlan a szervesanyag-terhelésű szennyvíz tisztítására, így a telep kapacitásának bővítésével, valamint a szennyvíztisztítási technológia fejlesztésével bűzhatás mérséklődésre lehet számítani.
Véleményem kialakításánál figyelembe vettem a telephely lakott területektől távoli elhelyezkedését is.

Természetvédelmi szempontból:

A beruházással érintett terület nem képezi részét országos jelentőségű védett vagy védelemre tervezett természeti területnek, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területnek, a befogadó Kenyérmezei-patak mente részét képezi az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/1. melléklete által megállapított országos ökológiai hálózatnak, mint ökológiai folyosó.

A fejlesztés során a tervezett műtárgyakat a jelenlegi telephelyen belül helyezik el. A gravitációs vezetéket a jelenleg meglévő, nyomás alatti vezetékkel párhuzamosan, annak közvetlen közelében tervezik lefektetni. A vezeték keresztül halad az ökológiai folyosó területén. Ezen a területen a dokumentációban foglaltak szerint természetvédelmi oltalom alatt álló növényfaj nem található. Az előforduló védett állatfajok elsősorban a területen fészkelő madárfajok egyedei. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy „tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása”. Ezért a vezeték tervezéséhez kikötést tettem.
Előírásaimat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 7. §-ának figyelembe vételével adtam meg.

*

Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenység létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatban kizáró okot nem találtak. A tervezett tevékenységnek a környezetre gyakorolt hatásait nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek.

A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 67. § (2) bekezdése alapján, az R. 5. § (2) bekezdés dc) pontja, illetve a Kvtv. 71. § (1) bekezdés figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott tevékenység továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után.

A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 67. § (5) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. § (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A jegyző a határozat közzétételét követő három munkanapon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról.

A Ket. 72. § (1) bekezdésének ee) pontja alapján tájékoztatom, hogy a Felügyelőség a Kvtv. 67. § (6) bekezdésében meghatározott eljárási határidőn belül határozott illetőleg gondoskodott a döntés közléséről, mivel tárgyi eljárásban az ügyintézés határidő leteltének napja: 2010. augusztus 6.

A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KijelölR.) 32/A. § (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldöm.
A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják.

Tárgyi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, többször módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) 1. sz. melléklet I. részének 49. pontja alapján állapítottam meg.

A jogorvoslati eljárás díjáról a KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján rendelkeztem.

A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a KijelölR. állapítja meg.

Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a közléstől számított 10. munkanapot követő napon jogerőre emelkedik.

A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni